Korszerű növénytáplálás egyszerű módon

Szobai és kerti növényeink fejlődésükhöz folyamatosan és állandó jelleggel igénylik a tápanyagokat. Ezek általában és kedvező esetben a kerti talajokban és az ültető közegekben megfelelő mennyiségben és formában állnak rendelkezésre. Az előzetes talajvizsgálattal, levélanalízissel bebizonyosodik, hogy valami mégsincs rendben. Egyes tápanyagok kisebb vagy nagyobb mennyiségben fordulnak elő, valamint a termesztés során mennyiségük csökken. Ilyenkor tápanyag-utánpótlást kell végeznünk. Ezt a mezőgazdaságban trágyázásnak nevezzük. A trágyák két fő típusa a szerves eredetű és a szervetlen, más néven műtrágyák. Kijuttatásuk módját tekintve megkülönböztetünk alap- és fejtrágyázást. Alaptrágyázáskor az ültetés vagy a termesztési folyamat előtt feltöltjük a talajt, közeget tápanyagokkal, azonban ez nem tart ki a teljes vegetációs időszak alatt, így a későbbiekben azükség van a növények igény szerinti, pótlólagos (kiegészítő) táplálására is. Ezt a műveletet nevezzük fejtrágyázásnak. A kertészeti kultúráknál ezen munkák nagy odafigyelést és a növény szükségleteinek pontos ismeretét igénylik.

A növény a tápanyagokat vízben oldott formában képes felvenni (esetleg légnemű formában szén-dioxid trágyázásra is van lehetőség). A szerves eredetű trágyák tápanyag-tartalma és minősége változó, és sok esetben nem alkalmazkodik az illető növénykultúra igényeihez. Előfordulhat káros hatás (perzselés) is. Fő előnye a szervestrágyázásnak, hogy a talajéletet - humuszképzést serkentő hatásukkal - megpezsdítik. Beszerzésük, alkalmazásuk bonyolult.

A műtrágyák használata egyszerűbbé teszi a tápanyagutánpótlási munkákat. Jól adagolhatók, tápanyagtartalmuk pontosan ismert, a növények igényeihez jól alkalmazhatók, időzíthetők. A hagyományos műtrágyák általában egy vagy néhány makroelemet tartalmazó (nitrogén, foszfor, kálium) szervetles sók, melyeket vízben oldott formában a növények könnyen felvesznek. Azonban gyors lebomlásuk és elmosódásuk miatt kijuttatásukról folyamatosan kell gondoskodni. Sok gondot jelenthet a műtrágya kijuttatásának a növény számára megfelelő időpontjának kiválasztása, és a felesleges sóoldat elszivárgása, mely során a talajvíz szennyeződhet. A folyamatos műtrágyázással a talajok sókoncentrációja megnövekedhet, így szikesedési folyamat is elindulhat, ezzel pedig ellentétes hatást érünk el.